3 ok miért tájékozódj mielőtt más országban mosolyogsz

A világ egyes részein, például Amerikában, a mosolygás sokkal gyakoribb, mint az érzelmeiket kevésbé kifejező országokban, például Japánban. A Svájcban élő emberek magukat a legnagyobb boldogságfaktorral rendelkezőknek mondják,de  túristák gyakran számolnak be, hogy meglepő, milyen mosolytalan  svájciak vannak. A  mosolygás a másokkal való kommunikáció módja, amelyet sokszor  erősebben n befolyásol a kultúránk, mint az érzelmeink valódi kifejezése. 

Fontos az arcjáték. Az olyan mosolygó kultúrák, mint az Egyesült Államok, általában úgy gondolják, hogy a mosolyogás egy másik személy tiszteletének jele. A mosolyogás a diplomáciai eszköz a kapcsolatok megkönnyítésére, ezért fontos, hogy mosolyogva  köszöntsék egymást az embereket, még akkor is, ha ismeretlenek egymás  számára. Egyes  kultúrákban az embereknek  néha kihívást jelent mosolyogni, akik nem mosolyognak, azoktól megkérdezik, miért néznek ki szomorúnak, 

Az eltérő  hozzáállásunk félreértéseket okozhat, amikor olyan kultúrával rendelkező emberekkel találkozunk, amelyek másképp használják a mosolygást. Míg az amerikai kultúra értékeli az érzelmi nyitottságot és a sugárzott érzéseket, a japán kultúra elkerüli az érzelmek nyílt megjelenítését. Japán kultúrája inkább az alázatot és az érzelmek elrejtését értékeli annak érdekében, hogy javítsa a másokkal való kapcsolatait, és ennek következtében kevesebb érzelem érkezik a szájon keresztül. Azok a kultúrák, amelyek ilyen, a mosolygással szemben ellentétes megközelítéssel rendelkeznek, kénytelenek más módon kommunikálni. A japán emberek inkább a szemre, nem pedig a szájra összpontosítják a figyelmet, amikor érzelmeiket fejezik ki, vagy másról olvassák le. Úgy gondolják, hogy a szemek jobban ábrázolhatják a valódi érzelmeket, mint a száj. A mosolygó kultúrájú területek, mint például az Egyesült Államok, összekapcsolják a mosolygást a professzionalizmussal, hogy elindítsák a könnyedséget. Azonban olyan területeken, mint Oroszország, ezt a látszólag barátságos viselkedést zárkózottságnak kell tekinteni. 

Az oroszok csak mosolyognak, hogy valóban kifejezzék a jó hangulatot vagy a személyes tiszteletet. Mosolyognak, amikor egy idegen személyt üdvözölnek, udvariasságból. Komolyabb  munkakapcsolatok során azonban a mosoly pl.  az orosz bankártól sokkal inkább álságosnak tűnik, mint egy barátságos amerikaitól. Az oroszok inkább ismerősökre mosolyognak, idegenekre nem - a pincérnő inkább a barátainak, és nem az ügyfeleknek fog mosolyogni.

Az indiai menyasszonyoknál nem szokványos  például, hogy esküvőjük napján annyira mosolyognak, mint egy nyugati menyasszony. Mivel az indiai kultúra értékeli a női szégyenlőséget, hagyományosan a komolyabb kifejezés volt a norma. De ez  változik, mivel az indiai nők egyre nyitottabbak. Az egyik modern gondolkodású indiai menyasszony összecsapott az esküvői fotósával, amikor azt mondta neki, hogy hagyja abba a mosolygást a nagy napon. 

A pekingi olimpia előtt a kínai hatóságok arra késztettek, hogy minél több ember mosolyogjon. Megközelítésük arra ösztönözte az olimpiai rendőröket, hogy összeszorítsanak egy evőpálcát a fogaik közé, hogy fejlesszék mosolyogó izmaikat. Az orosz határőröket arra is felszólították, hogy legyenek kevésbé félelmetesek és mosolyogjanak annak érdekében, hogy könnyebben fogadhassák a látogatókat. A francia turisztikai hatóságok alkalmanként hasonló intézkedéseket próbálnak megtenni. 

A mosolyogás fontos része annak , hogyan értelmezzük mások viselkedését  ezért fontos megérteni, hogy pontosan mit jelent egy mosoly az adott szituációban.Ráadásul  nem mindegy milyen fogakat  villantunk mosolygás közben.

Forrás:  Yusuf Bhana

The Meaning of a Smile In Different Cultures